A kapunyitási pánik csak kamu? A fiatalok jó dolgukban nem tudják, mit csináljanak, bezzeg a mi időnkben nem volt ilyen flancolás. Ilyen és ehhez hasonló mondatok azok, amik csak növelik a fiatalokban gyűlő frusztrációt.
Az igazság az, hogy a kapunyitási pánik igen is létező jelenség, sőt napjainkban a Z generáció népbetegségeként tartják számon. Kutatások támasztják alá, hogy a fiatal felnőttek (18-30) 50%-a szorong, ami borzasztóan nagy szám megközelítőleg 1 millió embert érint hazánkban, világszerte pedig 500 millió felett van.
Ha beleássuk, magunkat a témába számos kifejezést találunk a kapunyitási pánikkal kapcsolatban. Pl.: életnegyedi krízis, életkezdési válság, kapunyitási pánik,quarter life crisis (QLC).
Mit kell tudni pontosan mit jelent?
A kapunyitási pánik fogalma az elmúlt 20 évben terjedt el, a túl sok választási lehetőség kiszámíthatatlansága, és az állandóan változó viszonyok, félelem a szülőktől való leválástól és a munkába állástól, jellemzik.Számos egyéb „tünete” is van úgymint a céltalanság érzése, fókuszvesztés, jövőkép hiánya, egzisztenciális szorongás, félelem a kudarctól, alacsony önbizalom, bizonytalanság érzet.Ha megnézzük ezt a felsorolást nem is csodáljuk, hogy összezavarodnak a fiatalok, hiszen soha ekkora változások nem mentek végbe a munkaerőpiacon, mint az elmúlt 3 évben. A COVID hatása miatt átalakultak a munkahelyi struktúrák,magas az infláció,folyamatosan változnak az iparági trendek és az álláskeresési eszközöket és folyamatokat alapjaiban változtatta meg a mesterséges intelligencia (AI). Alkalmazkodni kell az újfajta álláskereséshez optimalizálniuk kell a profiljukat az AI rendszerekhez,kereső robotokhoz és szűrőkhöz,mindemellett tisztában kellene lenniük önmagukkal és képességeikkel miközben egy globális „skill szett” váltás kellős közepén vannak.Vagyis az eddigi kompetenciák már elavultak, új képességekre van szükség, amik megszerzése még sötét folt számukra. Hát csoda, ha össze vannak zavarodva és nem tudják, mit kell tenniük? Szerintem egyáltalán nem, az lenne a furcsa, ha ebben a rendkívül terhelt helyzetben ahol egyszerre hatnak rájuk általános kihívások, generációs kihívások és életkori kihívások valamint globális piaci változások nem lennének elbizonytalanodva.
A kapunyitási pánik a mai fogyasztói társadalomba bele született fiatalabb Y és Z generációt érinti, akik a technikai fejlődés a jóllét a modern gyermeknevelési elvek mentén nevelkedtek öntudatosabbak, tudatosabbak és feljogosítottabb nemzedéknek érzik magukat.
A fiatalok szeme előtt, azaz elvárás lebeg, hogy minél előbb gazdagnak, sikeresnek kell lenniük felelős vezetői pozícióban kell kerülniük. Míg annak idején körülbelül 50 évesen válhatott valaki vezetővé ma már 30 körül el lehet érni ezt a szintet. 30 évvel ezelőtt lépcsőnként lépkedtek fel a szamárlétrán az emberek ma viszont nincs, bevált recept arra hogyan lehet ezt a sokszor irreális célt elérni. Többek között emiatt a sokszor külső forrásból jövő nyomásérzés miatt gondolják úgy, hogy lekésik a saját életüket,mert még nem tartanak ott ahol mások. Az életről alkotott kép is egyre torzabb köszönhető a közösségi médiában látottak nem tükrözik az élet realitásait. Vagyis az elvárások önmagukkal szemben megnőttek, de a módszer és az információ, hogy hogyan tudják ezt elérni az a tudás sajnos nincs birtokukban, ami frusztrációt, kétségbeesést és bizonytalanság érzést eredményez. Megváltoztak a társadalmi szerepekis a fiatalok egyre tovább tanulnak, tolódik a letelepedés, munkavállalás, házasság, családalapítása kapunyitási pánik is része ennek a társadalmi jelenségnek, amely statisztikai adatok alapján, ahogy már említettem Magyarországon minden második fiatalt érintett valamilyen formában.
Személyes véleményem, hogy ebben a bonyolult rendszerben eligazodni csak is megfelelő tudatossággal és segítséggel lehet, akár egy támogató családi háttér, akár szakember például egy karrier mentor segítségével. Mindenekelőtt viszont négy terület van, amivel kapcsolatban érdemes fejleszteni magát egy fiatalnak első és legfontosabb az önismeret ezt követi az álláskeresési és munkaerőpiaci ismeretek valamint a soft skillek és hard skillek ismerete és folyamatos fejlesztése, monitorozása. Ha ezekre a területekre fókuszál kellő tudást szerezhet a kapunyitási pánik leküzdése érdekében. Pontosan ebben tudunk segíteni, hogy ennek a négy területnek a párhuzamos képzése során megszerezzék az úgynevezett cselekvési kompetenciát annak érdekében, hogy sikeresen induljanak el a nagybetűs életben. Ne felejtsd el a kulcs te magad vagy!
